A csoki készítése művészet. Főleg ha belegondolunk, hogy a Francia Akadémia 1687-ben például tudományos alapon határozta meg az optimális csokoládéreceptet. Azért némi bátorságot és jókedvet összegyűjtve otthon is érdemes nekiállni a csokoládék gyártásának.

Mi ágyas pálinka gyümölcseivel és mogyoróval töltött bonbonokkal kezdtük, hiszen a szilárd töltelék kezdő csokigyártóknál könnyebbséget adhat. És jelentem, nem tudunk profi módon olvasztani, temperálni, sőt még hőmérőnk sem volt, a siker mégis garantált.

Mi kell hozzá? Csoki, amennyit szeretnénk. Lehet fehércsoki, tejcsoki, de azért az igazi jó minőségű bonbonokhoz 60-70%-os csokoládét válasszunk. Szaküzletekben csokoládépasztilla is beszerezhető (mi ismerőstől kaptunk egy nagyobb adagot), de a bolti táblás csokik is megteszik. Tölteléknek gyümölcs, mogyoró. Mi szilikonos öntőformát vettünk. Nekünk bevált, pár másodperc alatt kipattinthatók belőle a megdermedt bonbonok.

Lábosban forraljunk vizet, rá egy kisebb fémtál , abba mehet a csoki, és kezdődhet az olvasztás (az első adaghoz vajat is adtunk, de sokkal hosszadalmasabban értük el a kívánt állapotot, így végül maradta a csoki magában).

Folyamatos kevergetés mellett olvasszuk a csokit. Ha lett volna hőmérőnk, arra kellett volna figyelnünk, hogy 70 fok fölé ne melegedjen a csokoládé, de úgy tűnik, érzésre is eltalálható a megfelelő hőmérséklet.  

Ha van segítségünk, ő tegye a tál mellé a szilikonos öntőformát, majd kanállal elkezdhetjük beleszedni a csokit. A gyorsaság nagyon fontos. A mi technikánk: csokiforma félig tölt csokival, másik ráhelyezi a gyümölcsöt, a mogyorót, majd gyorsan csoki rá, a formát kitöltve. Félrement csoki késsel lehúz, forma be a hűtőbe, vagy ki a hidegre. És várakozás… Néha csoki tetejének ujjal történő finom ellenőrzése… Várakozás. És kb. fél óra hűtés után első bonbonok kipattintása a formából. És azonnali fogyasztás. Beleharapni egy  friss, saját készítésű bonbonba ugyanis fantasztikus élmény!