Egy kéthetes tanulmányúttal kezdődött Magyarországon a Túró Rudi története. 1954-ben három magyar tejipari szakember – dr. Ketting Ferenc, a Magyar Tejipari Kutató Intézet élelmiszeripari mérnöke; Takó Imre, iparigazgató és Borka Zsolt, az üzemi terület képviselője – szakmai túrára indult a Szovjetunióba. A szocialista tejipar tanulmányozása közben megakadt a szemük egy különleges édességen, ami túró-vaj-zsír keverékéből készült, csokoládéval bevonva. Hazatérve jelentést készítettek, majd elkezdődött a magyar fejlesztésű „túró mignon” kidolgozása.

A termékfejlesztés gyakorlati lebonyolításával az Erzsébetvárosi Tejüzem vezetőjét, Mandeville Rudolfot bízták meg, a nagyüzemi gyártás az üzemben 1968-ban indult meg. A termék elnevezése Klein Sándor, a Budapesti Műszaki Egyetem oktatójának nevéhez fűződik. Vannak, akik szerint Mandeville Rudolf után lett Túró Rudi, de ezt Klein nem erősítette meg. Egy biztos, a névadás kisebb botrányt kavart, a Hírlapkiadó Vállalat Reklám Osztályának vezetője ugyanis levélben értesítette a Budapesti Tejipari Vállalat igazgatóját, hogy az „erkölcstelen elnevezésű termékük reklámozását a kiadásunkban megjelenő lapokban nem engedélyezzük”.  Már csak az a kérdés, hogy lett pöttyös a Pöttyös? Klein a formatervezést rábízta az Iparművészeti Főiskola két hallgatójára. Az ő ötletük volta a piros pötty. Az első csomagolást a pöttymintázat mellett még egy copfos kislányfej is díszítette.

Érdekesség, hogy kezdetben a Túró Rudi csupán 3 napos szavatossági idővel rendelkezett, ám olyan hamar elkapkodták a boltok polcairól, hogy gyakorlatilag állandó volt a Túró Rudi hiány.

A Túró Rudi gyártására a pesti üzem szűkösnek bizonyult, ezért a gyártás próbaüzemét már Nyíregyházán kezdték meg, majd hamarosan Mátészalkán folytatták, ahol – bár már egy másik üzemben - a mai napig gyártják az édességet.

A hetvenes években termékfejlesztések kezdődtek, a natúr íz mellett megjelentek a gyümölcsös, diós, mogyorós ízek, a nyolcvanas-kilencvenes években pedig ásványi anyagokkal dúsított Kalci, Cinki-Rudi, az egészségmániásoknak a xilites vagy éppen az aktivit rudi. A márka megújítása, megfiatalítása a 2000-es években új lendületet kapott. Ennek az új lendületnek köszönhetjük az Óriás Pöttyöst, a túró bonbont, a Pöttyös Jégrémet és a különböző ízesítésű Gurukat.

A 45 éves édesség gyártóinak legújabb dobása a mogyoróvajas ízesítésű Rudi. A felturbózott túrós édességet az izgalmas ízek kedvelőinek ajánlják. Sőt, a szlogen szerint a mogyoróvaj energiatartalmának köszönhetően könnyedén lehet venni vele az akadályokat. És ezt mi más bizonyítja jobban, mint hogy a mogyoróvajas Óriás Pöttyös energiatartalma,bőven megelőzi a társait. Egy natúr Óriás Rudi 186 kcal-t tartalmaz, ugyanennek a mogyoróvajas változata  205,2 kcal-t. A csomagolás a megszokott dizájn mogyoróbarna színű szélekkel és földimogyoró képpel a jobb oldalon, hogy kitűnjön a többi Rudi közül. Az új ízhatás kellemes, főleg ha bírjuk az édeset a sóssal. Mondjuk, picit furcsa, hogy nyár közepén jöttek ki egy elég erőteljes ízkombinációval, hiszen ha belegondolunk, inkább télen szokott az ember égető vágyat érezni arra, hogy megegyen egy jó nagy adag mogyorókrémet vagy mogyoróvajat. A munkahelyemen csoportos tesztelés tartottam, és szinte osztatlan sikert aratott az új íz. Volt, aki nem nagyon rajong a töltött Rudiért, ez mégis bejött neki, mert a megszokott édes töltelék helyett itt egyedi ízhatást kapott. A töltelék egyébként 62 százalék földimogyorót tartalmaz, és szerencsére tényleg nem édesítették túl, így kiérződik a kellemes mogyorós íz. Könnyű desszertnek azonban valóban nem mondható, hiszen ha egyedül gyűrjük le az egészet, kellemesen megtelik a gyomrunk. De egy biztos: a töltött Túró Rudik közül, nekünk ez jön be a legjobban.